Babok szokatlan helyen – az énidő egyben munkaidő!?

Interjú Vikivel

2012-ben elindult a specialty kávézás és vele együtt először óvatosan, majd robbanásszerűen megindul a specialty kávézók nyitása: újhullámos kávézók, pékségek, delik és éttermek lepték el nemcsak Budapestet, de szép lassan a többi nagyvárost, idővel pedig a kisvárosokban is fel-felbukkantak. A kávézók számának növekedésével azonban nemcsak az vált követhetetlenné, hol és milyen kávét vagy kávézót találunk, de bizony a szigorú szakmai megkötések és lazulni kezdtek. Épp ezért mi is lehetne kevésbé hiánypótló, mint egy olyan őszinte és jól struktúrált oldal, ahol a különböző kávézókat akár városonként is megtalálhatjuk, hozzá pedig őszinte véleményleírás tartozik?

Vikit sokan követjük, most már nemcsak Instagramon, de Facebookon is; népes tábora pedig hétről hétre várja, most épp az ország melyik részébe vetődött, milyen kávét kapott, és milyen élményben volt része. Introvertált személyisége ellenére rendkívül nyitott minden élményre, nagyon kommunikatív, és hihetetlenül lelkes, ha kávéról van szó. Nyílt és őszinte véleményei pedig nem csupán a kávét értékelik, hanem a kávézó minden pontját: a hely hangulatáról, a kiszolgálásról és az ételekről is gyakran kapunk részletes beszámolót.

Munkája régóta rendkívül szimpatikus számunkra, épp ezért nem volt kérdés, hogy kivel is kezdjük az idei interjúsorozatot!

Most már mondhatom, hogy évek óta bizony szerves részét képezi minden posztod a kávés világnak, kávézók várják, hogy végre hozzájuk is betérj, a pörkölők követik, hol milyen élményed volt a saját kávéjukkal, nem is beszélve a vendégekről, akiknek pedig, úgy gondolom, abszolút útmutatás is minden szavad. Honnan indult igazából a te kalandod? Tervezted, felépítetted és aztán megvalósítottad? Mesélj kicsit erről.

Igazából ez nem egy megtervezett dolog volt, egyetemi éveim alatt kezdődött a minőségi kávé szeretete, amikor sorra nyíltak a specialty kávézók Budapesten, és az egész gasztronómiai élet úgy általánosságban kezdett felpezsdülni. Már akkor nagyon szerettem felfedezni az új helyeket, amire a Corvinus lokációja miatt lyukas órában vagy tanítás után is egyszerűen alkalmat tudtam teremteni. Mivel a gasztronómia és a lakberendezés is érdekelt, mindkét szempontból figyelemmel követtem a nyitásokat, és az érdekesnek tűnő kávézókról, éttermekről a füzetem hátsó oldalain vezettem listát. Idővel ez a felület kevésnek bizonyult és áttértem az Excel-táblázatokra. Az Instagram-oldalam évek alatt nőtte ki magát a mostani szintjére és azóta is nagyon feltölt, amikor ezzel foglalkozom.

Kimondottan fókuszáltál a környékbeli kávézókra, vagy mindig volt valami kis kitekintés?

Nem volt ilyen fókusz, de nyilván egyszerűbben jutottam el a közeli kávézókba, viszont mindig nyitott voltam a vidéki illetve külföldi gasztrohelyekre is. 2012-ben pedig, amikor ajándékba kaptam az első okostelefonomat, regisztráltam Instagramra, mert nagyon tetszett a képfeltöltős koncepció és akkoriban menőnek is számított ezen keresztül bejelentkezni helyeke. Eleinte barátnőkkel, évfolyamtársakkal fedeztük fel a szimpatikus kávézókat, cukrászdákat, de később már gyakran beültem egyedül is egy cappuccinóra, amit a mai napig sokszor énidőként tervezek be a programomba és látogatásaimat legtöbbször dokumentálom is az online felületeken.

Hogyan alakult ez át azzá a „személyiséggé”, aki ma a Viki the Café Explorer? Volt egy pont, amikor egyszercsak elhatároztad, hogy onnantól már hivatalos, és elkezdted tudatosan építeni?

Az oldal egészen 2018-ig a saját nevemen futott, akkor ősszel jutott eszembe, hogy jó lenne kitalálni hozzá valami márkanevet, ami utal a kávézásra. Kigondoltam három-négy verziót, és az akkori munkatársaim körében szavaztattam meg, hogy melyik tetszik nekik a legjobban. Végül aztán több variáció is versenyben maradt, ezért például az e-mailcímem és a hashtagem sem ugyanaz, mint az oldal neve.

Bár nem vagyok képzett grafikus, de a logót is én terveztem annak örömére, hogy az oldal követőinek száma 2020-ban átlépte az 1000 főt. Hihetetlen érzés volt elérni ezt a számot, nem számítottam rá, hogy ilyen sokan fognak ötletet meríteni vagy inspirálódni abból, amit írok. Akkor elindítottam a Facebook oldalamat is, ahol próbálom nem teljesen ugyanazt a tartalmat megosztani, mint Instagramon – jelenleg pedig egy blog/weboldal felépítésén gondolkozom.

Tanultad is ezeket valahol, vagy csak nagyon jól ráéreztél, hogy hogyan épül fel és működik egy márka?

Vannak szakmai ismereteim is, mivel Kereskedelem és marketing valamint Turizmus-vendéglátás alapszakokon, majd Vállalkozásfejlesztés mesterszakon szereztem diplomát, így a gasztronómia és az idegenforgalom mellett a marketing és a start-upok világa is közel áll hozzám. Az énmárkámat viszont teljesen autodidakta módon építettem fel, ösztönösen és őszintén posztolva. Mivel eddigi munkahelyeimen kevésbé kreatív feladatokkal foglalkoztam, így kikapcsolódásnak és önfejlesztésnek is tekintem a kávés oldalamat. Emellett nagyon szeretem a pezsgő, városi életet és történeteket, ezért a COVID karanténos időszaka alatt elvégeztem az Idegenvezető képzést, úgyhogy a későbbiekben ezzel is szeretnék foglalkozni – akár összekötve a kávézók bemutatásával. 🙂

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Viki the Café Explorer (@viki_the_cafe_explorer) által megosztott bejegyzés

Kifejezetten szeretem az értékeléseidet – annak ellenére, hogy egy szubjektív véleményt, élményt írsz le, a szövegeid annyira tárgyilagosak és egyértelműen őszinték, amire, azt gondolom, kevesen vagyunk csak képesek. Pláne, ha egy rossz élmény megosztásáról van szó. Biztos vagyok benne, hogy a követőid nagy része is ezt szereti a leginkább benne! De mi a helyzet a kávézókkal? Jó és rossz értékelés esetén is örülnek neked? Fel szoktak ismerni utána, vagy csak egy gyors repost, és kész is?

Mivel mindig a hiteles kommunikációt képviseltem, nagyon jólesnek az ilyen jellegű visszajelzések! A kávézók közül a legtöbben örömmel fogadják a bejegyzéseimet. Általában egy like-ot vagy köszönő üzenetet, megosztást szoktam kapni, ritkább esetben, de az is előfordul, hogy nem érkezik semmilyen reakció. Viszont arra is volt már több példa, hogy a bejegyzésem hatására visszahívtak egy kávéra vagy akár egy komplett reggelire is, ezek persze nagyon megmelengették a szívem.

Ahova gyakrabban járok vagy volt szerencsém beszélgetni a tulajdonossal, baristákkal, ott felismernek, de ez nem mindenhol jellemző, mert a feedemben inkább a kávéra, ételekre fókuszálok, magamról ritkán töltök fel képet.

Természetesen az is előfordult már, hogy valahonnan rossz élménnyel távoztam és kulturált formában írtam is róla. Ezt valaki jobban a szívére vette, de olyanok is akadtak, akik nyitottan, fejlődési szándékkal megköszönték a visszajelzést.

Gondolkoztál már azon, hogy saját vállalkozásként ezzel foglalkozz? Akár márkaépítés, akár a social felületek kezelése szerintem nagyon hasznos kiegészítés lenne elég sok kávézó számára.

Igen, természetesen ez is felmerült bennem, egyelőre azonban csak tervezési fázisban van.Még némi bátorságra és stabil ügyfelekre van szükségem ahhoz, hogy belevágjak a saját vállalkozásba. Nagyon szívesen segítenék a kávézóknak, pörkölőknek socialmedia managementben, marketing tanácsadásban vagy ezek társszakmáiban, de ehhez az is szükséges, hogy ők erre ne baráti tanácsként tekintsenek, hanem átlássák ennek a munkaértékét is.

Néhány hete kezdtem el a KávéMarketing Kedd elnevezésű edukációs bejegyzés-sorozatot is Instán, melyben kisebb tippeket osztok meg a témában és már érkezett rá néhány kedves üzenet azzal kapcsolatban, hogy többen is hasznosnak találják a posztjaimat, aminek mindig nagyon örülök!

Mi a helyzet a magával a kávéval? Volt olyan terved, hogy ezzel kapcsolatban is indítasz egy edukációs vonalat, vagy marad inkább a marketing oldal?

Ugyan folyamatosan olvasok, tanulok a kávéról és felismerem, hogy minőségi italt kaptam-e, de erre szerintem szakmailag még nem állok készen. Vannak a témában nálam szakavatottabb személyek, én pedig inkább marketing vonalon, arculatban, tartalomgyártásban, közösségi média menedzsmentben vagyok erős. Illetve ami még plusz lehet a kávézóknak, az az, hogy vendégoldalról tudok pár ötlettel szolgálni.

Barista terveid nem voltak még sosem?

Természetesen voltak, vannak ilyen terveim is. Amikor úgy adódott, hogy épp nem volt munkám, elgondolkoztam a barista állások megpályázásán is, de végül ismét irodai munkakörbe kerültem. Persze ez nem zárja ki, hogy egyszer majd felbukkanjak a pult túloldalán is. J

Az oldalad kávé szempontjából elég sokszínű, találunk ott pékségeket, kávézókat, bármilyen kis üzletet, ahol meglepetésként egy jó kávét is ihatunk, sőt, nemcsak a specialty, de a klasszikus kávék is szerepet kapnak. Kimondottan a kisebb kávézókra, vállalkozásokra fókuszálsz, vagy szoktál értékelni a nagy franchise-ok közül is?

Szerintem nagyjából három-négy éve nem jártam a nagy nemzetközi láncok kávézóiban. Korábban egy-egy szezonális italra betértem hozzájuk, de most már inkább a minőségre helyezem a hangsúlyt. Ráadásul az utóbbi időben néhány specialty kávézóban is megjelentek a saját készítésű limitált ideig elérhető italok, mint például a pumpkin spicelatte, szóval ezen a téren is inkább őket szoktam ajánlani. Amikor pedig a desszert kategóriába tartozó kávéitalokhoz van kedvem, szintén opció lehet a többnyire könyvesboltokban elterjedt hazai kávélánc kínálata is, ahol újabban ugyancsak próbálnak nyitni az újhullámos kávékultúra felé.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Viki the Café Explorer (@viki_the_cafe_explorer) által megosztott bejegyzés

Vannak egyébként olyan barátaid, akiket te szoktattál rá a kávézásra, a kávézóba járásra?

Jó kérdés, de én nem annyira érzem így. Kávét és kávézókat szoktam ajánlani, és ezeket általában ki is próbálják, de szerintem kifejezetten nem szoktattam rá senkit a kávézásra. Az már inkább jellemző, hogy olyanoknak mesélek egy kicsit a specialty kávézásról, akik alapvetően a hagyományos vonal hívei, és ha nyitottak erre, akkor rábírom őket a kóstolásra is.

Mi a helyzet a te kávévásárlási szokásaiddal? Otthonra milyen kávét veszel és hogyan készíted el magadnak?

Otthon leginkább cappuccinót készítek egy kis karos DeLonghi gép és Graef őrlő segítségével. Utóbbihoz baristáktól kértem tanácsot és ezt a modellt javasolták, ami nekem nagyon bevált. Természetesen specialty kávét iszom, melyet vagy a kedvenc pörkölőimtől rendelek, vagy kávézóban vásárolok meg. Egyébként mindenkinek ajánlom otthonra is a minőségi kávé beszerzését, akármilyen eszközt használ, mert még ilyen belépő szintű gépek esetén is markánsan érezhető a különbség a hagyományos, közértekben elérhető márkákhoz képest.

Egyébként amikor új kávét vásárolok, megkóstolom presszóként is, de alapvetően nálam a kávézás rituálé, egy kis kikapcs a rohanásból, ezért is preferálom a tejes verziókat. Mostanában viszont a filterre is egyre nyitottabb vagyok, ennek a technikának is szeretném kitanulni a fortélyait, illetve szeretnék fejlődni az ízjegyek kiérzésében.

Nagyon köszönöm neked, Viki az egész beszámolót, tuti, hogy mi sem most találkozunk a kávé miatt utoljára! ? Utolsóként arra szeretnélek kérni, hogy mesélj azokról a kávézós élményekről, amikre a mai napig nagyon sokszor vagy nagyon szívesen gondolsz vissza!

Én is nagyon köszönöm a megkeresést! 🙂 Nehéz egyet választani, mert sok kedves emlék köt a kávézáshoz, de például a múltkor is csodás élményben volt részem, amikor egyik – szintén a kávés oldalam kapcsán megismert – barátnőmmel ketten látogattunk fel a Várnegyededbe, az egyik kedvenc helyemre, ahol az ő ismerőseibe botlottunk és remek beszélgetés kerekedett a találkozóból.

Korábban az egyik pörkölő is nagyon kedvesen meghívott üzemlátogatásra, pedig akkor még viszonylag kis követőtáborom volt, szóval nagyon hálás voltam nekik, hogy így is felfigyeltek rám és személyesen mesélték el a történetüket, bemutatták a kávépörkölés folyamatát.

Idén januárban pedig egy karácsonyi ajándékként kapott barista workshopon vehettem részt, ami szintén szuper élmény volt! A következő terv a London Coffee Festival meglátogatása lenne áprilisban, de ez még a járványhelyzet és egyéb tényezők miatt képlékeny.