Ahonnan a kávé jön: Etiópia

Nehéz sorrendet tenni az originek között, nem is nagyon lehet: a specialty kávékultúra elterjedésével a különböző termőterületek kiemelkedő tételei rangsorolhatatlanná teszik azokat, mégis az etióp kávék valahogy különlegesnek számítanak. Nemcsak a kávé homályos eredetét körül lengő eredetmondák miatt, hanem egyedi, csak rájuk jellemző gyümölcsös, virágos aromák miatt is népszerű helyet foglal el a mindennapi kávézásban.

Mondák szerint Etiópia a kávé hazája, itt talált ugyanis rá a kecskepásztor, aki a helyi kolostorba vitte. A szerzetesek a kávét megtartották maguknak: bár a világban már a 15. századra egyre nagyobb szükség volt a kávé importra, Etiópia csak a 19. században kapcsolódott be. Lévén a kávé egy természetesen előforduló növény, az etióp kávégazdálkodásra leginkább a vadon termesztés volt a jellemző, a termelt mennyiség nagy részét pedig – mind a mai napig – nagyobb részben helyileg fogyasztották, fogyasztják.

A kávé szertartás

Családi körökben ugyanis a kávét továbbra is egy szertartás keretén belül készítik, olyan alkalmakkor, amikor a család, a barátok és munkatársak egybegyűlnek társalogni. Ilyenkor a háztartás legidősebb női tagja serpenyőn megpörköli a kávét, majd őrlést követően egy kis, kávékészítésre használt edényben, a jebenában forró vízzel összekeveri. Az így készült erős italt kis csészékbe töltik, majd a megmaradt őrleményt még kétszer felfőzik friss, forró vízzel. Az egész folyamat nagyjából egy órát vesz igénybe, és a vendégszeretet egyik legtiszteletreméltóbb kifejezése.

Gazdálkodási módok

Mivel sokáig csak belső használatra termelt, nem volt szükség nagy ültetvényekre, csupán a vad kávétermést szüretelték. Így azonban szinte lehetetlenné vált a genetikai kódolás: Etiópia napjainkig a legdiverzebb genetikai állománnyal rendelkezik a kávécserjék szempontjából.

A vadon termő kávé mellett sok család saját kertjében is nevelt kávénövényeket, szüret idején pedig egy-egy nagyobb, közeli feldolgozó állomásra szállították terményeiket, ahol minőségi osztályozás alapján részesültek fizetségben.

Az első nagy farmok Harrar városa körül alakultak meg a magas minőség, a lekövethetőség és a rendezettség jegyében.

A nemzetközi piacok megnyílásával azonban az etióp kávépiac rögtön az összeomlás szélére sodródott: a belterjes struktúra ugyanis még nem állt készen a nagyvilág igényeire, a fejetlenség, a folyamatos áringadozás ellehetetlenítette a kávé értékesítését. Ennek kiküszöbölésére 2008-ban az etióp kormány létrehozta az ECX (Ethiopian Commodity Exchange) intézményét, ami sok más árucikknek is biztosította a kereskedelmi keretet, a rendszert, ami a termelőt és a vevőt is védte. A szabályozás részeként az áringadozás is mérséklődött, így a gazdák számára is egy tervezhető bevételi forrássá alakult a kávé.

Mára pedig már az ECX keretein kívül is van lehetőség termelőktől, feldolgozó állomásoktól kávét vásárolni.

Etiópia tehát napjainkig egy rendszerből kirívó, érdekes origin, nemcsak különleges ízvilága és mondai háttere miatt. A gazdálkodás sokszínűségének, a kis parcellák átlátható, odaadó gondozásának köszönhetően minőségi tételei a legközkedveltebb kávék között vannak.

Források:

James Hoffman: World Atlas of Coffee

CaffeImports: Ethiopiahttps://www.cafeimports.com/europe/ethiopia